EGY SIMA? EGY FORDÍTOTT!

A felnőtteknél a hazaiak, az ifiknél mi nyertük a derbit.
Nagymányoki SE - Bonyhád-Börzsöny SE 5-1 (0-0)
gól: Lajos D. (2), Kajtár, Miklós T., Pál I. ill. Buzás T.
Nagymányok IFI - BBSE IFI 0-3 (0-0)
gól: Molnár M. (2), Takács A.
A nagymányoki foci története 1928-ban kezdődött, a sportkör neve Nagymányoki Polgári Lövész Egylet volt, színe piros-fehér és érdekes módon fő tevékenysége a katonai felkészítés. 1932-től viszont már NSE néven szerepeltek és immár zöld-fehér színre váltottak. 1940-ben feljutottak az NB3-ba, legnagyobb sikereiket pedig az 1950-es évek első felében érték el, háromszor is osztályozót játszhattak a másodosztályba jutásért, ami azonban nem sikerült. Napjainkig a Nagymányok többször is megyei élcsapatnak számított, jelenleg pedig a másodosztály bajnoki címéért küzd címvédőként.
Együttesünknél továbbra is sok a hiányzó, így nehéz helyzetben vártuk a völgységi derbit. Ennek ellenére jól tartotta magát csapatunk a találkozón, az első félidőben nem született gól. A hazaiak az 59. percben szerezték meg a vezetést Kajtár Viktor átlövésével (1-0), amire Buzás Tamás válaszot a 62. percben (1-1). A hajrá viszont egyértelműen az NSE-é volt, Lajos Dávid révén a 69. percben kerültek ismét előnybe (2-1) és elfáradó csapatunkban már nem volt elég erő a megújuláshoz. Hegedűs Péter csapata viszont még háromszor talált be a lefújásig (5-1). Kár volt a végéért, mert az eredmény nem tükrözi, hogy tartalékos csapatunk azért megizzasztotta a bajnoki címvédőt, még ha összességében megérdemelten nyertek is.
Az ifjúsági mérkőzésen hasonló volt a forgatókönyv, csak éppen fordított felállásban. Takács Adrián a 72. percben törte meg gólcsendet és a vendéglátók ellenállását, a találkozó végéig pedig Molnár Márk duplázott és alakította ki a 3-0-ás végeredményt. Fiataljainknak igencsak meg kellett dolgozniuk a sikerért.
Fotó: Bölcsföldi Zoltán